chill </3

A következő két hetem maga a halál az ütemtervet illetően, így természetesen most jutott eszembe ide is írni, ha már olyan undorító módon elhanyagoltam ezt az egészet. Csak pár sor, feszültséglevezetésként.

Amúgy nem sok értelme van ennek a blognak se, szóval azt hiszem, itt az ideje elmerengeni azon, mit akarok kezdeni az életem ezen sarkával, kipucolom, átalakítom, témát váltok vagy törlöm. Más opció nincs. Tekintve, hogy ha az utóbbit választom, fél hónapon belül jönne meg ismét a kedvem az írásához, és újra létrehoznám, a törlés nem igazán opció.

Szóval, funkcióváltás. Valami. Még meglátom, mit tehetek a témában, jelenleg se idő (buktam a camp nanót is emiatt ^^’), se élet, annál több ropi (rendszeroptimalizálás, mielőtt félreérthetővé válna, haha). És gráfok.

Rühellem a gráfokat.

Cserébe ők gyűlölnek engem.

Szóval kicsit el vagyok veszve. A lényeg, hogy ez így nem maradhat. Remélhetőleg jövő héten a picike szabadidőmben majd sikerül megálmodnom, mit tehetek az ügyben.

Reklámok

Teen Wolfra várva

Elméletileg mára (mostanra, hamarosanra) ígérték az évadzáró feliratát a Teen Wolfhoz, ami technikailag egyben sorozatzáró is, és basszus… el se hiszem, hogy tényleg várom.

Mármint, nem akartam megnézni a 6B-t. Nagyon nem. Olyan szinten akartam távol tartani magam tőle, mintha nem is létezne, aztán mégiscsak elkezdtem, és hát… nem volt rossz.

Leszámítva, hogy de, de az részletkérdés.

Számomra a mélypontot amúgy is a 4. évad jelképezi, de abban is ott volt Malia, valamint a 6A, mert egy tökéletes témát találtak átdolgozásra, és szerény véleményem szerint, ami úgyse érdekli a világot, szerintem elbaszták. Mármint tündérek és vad hajsza és minden rohadt tündéres mitológia, amiben semmi disney sincs alapesetben, de erre nem is lett belőle semmi? Na mindegy. Ja, meg a 6B tökéletesen szar eleje, mert tényleg? Ez egy fanfiction. Ez több fanfiction, de legalább nem annyira, mint a 4. évad, viszont Liam annyira hülye, hogy az nem vicces, az tényleg bántott, így ez az évad se indult túl jó eséllyel, de… de sikerült neki. Nem teljesen. Csak egy icipicit. De sikerült.

Egyszer leírom részletesen, mit szeretek annyira ebben (első három évad) a sorozatban, és miért olyan csodálatos, hogy gyökér mindenki. Tényleg. De várakozásomnak immár vége, ugyanis felirat fent, és jöhet a rész, twitteren dokumentálva, hogy mi bánt ezzel, és miért nevetséges az egész.

Ez egy ilyen kritizálós rajongás. Túlságosan kritizálós. Tudom én, hogy a “messze nem tökéletes” le se írja néha a minőséget – de leszarom.

Vándorsólyom kisasszony – 1. nekifutás

Egy nap majd írok arról, mennyire tetszett ez a film – azon a napon lesz, amikor átrágtam magam a könyvön is. Valószínűleg. Lehet, hamarabb, ha sok időm lesz, és fel tudom idézni, miért volt egyszerre nagyon klassz, ami miatt bármikor újranézném, és miért hiányzott belőle mégis valami.

(Miért volt annyira megnyugtató, hogy csak az elején volt gyökér a srác, utána mindenki badass lett, és igen, az én lelkem ápolgatásához ez kell, nem a kínlódás.)

Arra leszek kíváncsi még, hogy vajon második nekifutásra sikerül befejeznem a kötetet – nem rossz az, csak amikor elkezdtem, az én gyomrom nem tudta megemészteni. Mint az 1984-et. Azt még mindig nem tudja. Pedig el kell olvasnom, nyilván, csak… annyira nyomasztó, hogy fényben akarom, amikor nem nyomaszt mellé a félév, és nem lesz tőle reménytelenül szar az emberi faj és a világ is. Annyi életkedvem nincs tartalékban, hogy átvészeljem az egészet. Mármint nem Vándorsólymot, hanem az 1984-et. Juhú.

De addig is itt a zene, ami nagyon hatásos volt a végén, és mint minden hatásos zenét az életemben, ezt is agyonhallgatok, amíg elegem nem lesz belőle. Vagy nem. Grimestól a Realiti még mindig húzza néha, és az már elég soknál jár…

 

Lecseréltem a külsőt azzal az indoklással, hogy néha szükségem van egy kis változásra, hogy agyon ne unjam. Juhú. Ez szép és jó, szóval most ilyen kékes-szürkés, amíg ki nem találok valamit vagy meg nem szokom.

Ha elég lelkes leszek, talán egy napon még bemutatkozó szöveg is kerül valahova.

Töröltem a tumblrös megosztást, szóval most már nem fognak random megjelenni blogbejegyzések azon az oldalon. Nem mondom, hogy kevésbé lesz így kaotikus, mert nem, ez valami lételem, de nem látom értelmét, hogy szerepeljen ott is hivatkozás az itteni posztokhoz. Jól megleszünk így is. Főleg, hogy kezdek belejönni ebbe az egészbe újból. (Muhaha, írok blogra *teljesen büszke*.)